Elmélet
A tudósok szerint evolúciós okai vannak annak, hogy a vadonba vágyunk, a szívünk a zöld felé húz. Az első emberelődök közel hétmillió évvel ezelőtt jelentek meg, míg az ipari forradalommal meginduló városiasodás óta mindössze két-háromszáz év telt el, vagyis az emberiség a biológiai ideje 99,99 százalékát a természetben töltötte. A 19. században még csupán az emberek 3 százaléka élt városi környezetben, 2016-ban azonban ez az érték már elérte az 54 százalékot. És az urbanizáció nem áll meg: ENSZ-jelentés szerint 2030-ra a világ lakosságának kétharmada városlakó lesz. Az évmilliókon át a természethez szokott emberi szervezet tehát egyre inkább arra kényszerül, hogy egy evolúciósan idegen környezetben létezzen. A gének azonban két-háromszáz év alatt nem tudtak megváltozni, ezért a zöldhöz szokott testünk a négy fal közé zárva és a flasztert koptatva szenved. A városi életforma folyamatos stressz hatásnak teszi ki az embert, de amikor az erdőben találjuk magunkat, percek alatt megnyugszunk, jobban érezzük magunkat, hiszen ilyen környezetben fejlődtek ki az életfunkcióink is. Miközben a stressz és a stresszhez köthető betegségek egyre nagyobb problémát jelentenek a modern társadalmak emberének, japán kutatók felismerték, hogy a természetben töltött idő, például egy kellemes erdei séta, jótékony hatású.
Háttér
A japánok sinrin-jokunak, azaz erdőfürdőzésnek, nevezik a természetben töltött időt. A kifejezést Akijama Tomohide a Japán Erdészeti ügynökség igazgatója találta ki 1988-ben. A kutató már gyermekkora óta rajongott a természetért, így nem meglepő hogy az egyetemi tanulmányait a mezőgazdasági egyetemen folytatta. Választ akart találni arra kérdésre, hogy Miért érezzük magunkat ellazultnak, ha az erdőben vagyunk?
Erdőfürdőzés
Az erdőfürdő, azaz sinrin-joku stressz csökkentő, relaxációs program, amely során a természet közelsége ellazít és energiával tölt fel bennünket. Az erdőfürdő a szó szoros értelmében nem vizes tevékenység, de mégis joggal viseli a fürdő nevet: beengedjük a természetet az érzékszerveinken keresztül és eggyé válunk az erdővel. A módszer segítségével mélyebbé és nyugodtabbá válik a légzésünk, általánosságban jobban érezzük magunkat és nyugodtabbá válunk.
Hatása
Az épített környezet, a városi életforma észrevétlenül túlterheli a szervezetet ingerekkel, folyamatosan stresszes állapotban tart, ami gyengíti az immunrendszert. A stressz során a test kortizolt szabadít fel, hogy meg tudjon küzdeni a helyzettel, így kortizolszintünk folyamatosan magasabb, ebből kifolyólag megnő az egészségügyi problémák kockázata. Az elmúlt években a stresszhez köthető betegségek globális méretű társadalmi problémává váltak. Japán orvoskutatók eredményei szerint a fertőtlenítő fitoncidok – amelyek voltaképpen a növényt védik a rothadást beindító baktériumoktól és más kórokozóktól – az emberi szervezetben is hasonló hatást váltanak ki. Bebizonyosodott, hogy az erdőfürdő során a növények által kibocsájtott fitoncidok megnövelik a szervezetünk ellenálló képességét a vírusok és a daganatos megbetegedések ellen. Tehát a természetben tett séta növeli az olyan sejtek számát, amelyek az immunrendszer részeként a rákos sejtek legyőzésért felelősek.
Mára már számos tudományos kísérlet igazolja, hogy az erdőfürdő:
- erősíti a legyengült immunrendszert csökkenti a szervezet stressz-szintjét
- helyrebillenti a vérnyomást csökkenti a vércukorszintet javítja a vérkeringést és az anyagcserét
- javítja a koncentrációs képességet és a
- memóriát növeli a természetes ölősejtek számát (ezek a sejtek veszik fel a harcot a
- daganatokkal és a fertőzésekkel) csökkenti a feszültség-szorongás, a düh és a fáradtság-
- zavarodottság értékeit elősegíti a szervezet relaxáltságát
- segíti az alvásunkat